|
|
 |
A látogatói igényeket figyelembe véve született döntés, hogy a következő beruházás egy a barnamedvéket bemutató kifutó lesz. A látogatók kívánságlistáján dobogós helyen szerepelt ez az állat. A 25 éves hiány pótlása szükségszerű, de az új fejlesztés többet fog jelenteni a faj bemutatásánál. Immár hagyománnyá vált ugyanis a Vadasparknak, a modern európai szemléletet követve, hogy a bemutatók nemcsak zoológiai, hanem más természeti és kulturális értékekről is szólnak.
Abarna medve kifutó mérete többszörösen megfelel majd a hazai és európai szabványoknak. A medencével ellátott, arany sakálokkal megosztott kifutót egy kisebb domb egészíti majd ki, amely egy látogatók által is bejárható barlangot foglal magába. Ennek folyosója lesz a helyszíne a tervezett kiállításnak, de lehetőség lesz belesni onnan a medve esti, egyben téli szállására is. A projekt összköltsége 34 millió Ft, ebből Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatása 25 millió Ft. A beruházás szeptemberre készül el.
2014. május 25-én gyermeknapon ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a szegedi Vadaspark. Szeged város polgármestere, dr. Botka László adta át a röpdét, a nemrég érkezett gyönyörű és értékes madarak, a skarlátíbiszek bemutatóját. Az átadás után leleplezésre került a Vadaspark alapításának 25 éves jubileumi évfordulójára készült emléktábla, ezután a Vadaspark őshonos állatait bemutató részén, a szeptemberre felépülő barnamedve bemutató alapkövét helyezték el.
Az, hogy a Vadaspark ennyi látványosságot bemutathat és ígérhet, és hogy ekkora az érdeklődés, az elmúlt 25 év sokszor örömteli, sokszor fáradságos munkájának, a hűséges látogatóknak és barátoknak köszönhető, és nagymértékben annak a támogatásnak, amit a Szeged Megyei Jogú Önkormányzata nyújtott és ma is nyújt. Sikerült elérni a kitűzött célt, amelynek eredményeként a Szegedi Vadaspark a hazai állatkertek legjobbjai közé küzdötte fel magát, és egyben Szeged egyik legnépszerűbb látványosságává vált.
A vadaspark története röviden
Bár a Szegedi Vadaspark az egyik legfiatalabb állatkert hazánkban, története bővelkedik izgalmas fordulatokban. 1985. december 5-én született meg a Szegedi Városi Tanács határozata, amely a Vidámpark részeként létrehozta az intézményt. 1989. január 1-től önállósult a Vadaspark, s ugyanezen év májusában, gyermeknapon, meg is nyílt 3-4 hektáros bemutatóval. Az első elképzelések szerint az őshonos állatok bemutatatásán alapult volna a gyűjtemény, ennek emlékét őrzi a ’vadaspark’ elnevezés is, ez a koncepció azonban hamarosan változott. Mindez a Vadaspark első igazgatójának, Egyházi Istvánnak köszönhető, aki már akkor hosszú távra kitekintve meghatározta az intézmény profilját: kifejezetten ritka, veszélyeztetett állatok bemutatása lett a cél, földrajzi elterjedés szerint csoportosítva őket. A földrajzi bemutatók kialakításának első állomása a Dél-Amerika terület kiépítésével kezdődött, amely 1994. májusában nyílt meg.
Az oktatás, mint a modern állatkertek egyik fő feladata, szintén nagy hangsúlyt kapott kezdetektől fogva. A város támogatásával 1993-ban épült fel a Zooiskola faépülete, ami ma Terrárium-házként üzemel. Az intézményt – magas színvonalú környezeti nevelői munkája elismeréseként – a Környezet- és Természetvédelmi Minisztérium hamarosan Környezetvédelmi Oktatóközponttá is nyilvánította.
1998-ban az állatkert második igazgatója, Dr. Gősi Gábor állatorvos lett, aki akkor egyedüliként hazánkban – egy nemzetközi fajmegmentési program koordinátora lett, a fehérarcú tamarin európai programját vezette. Munkássága alatt, jórészt állami és önkormányzati forrásokból, az állatkert rohamos fejlődésnek indult, korszerűbbek lettek az állattartóhelyek, tovább bővült a gyűjtemény, átadásra került a Papagáj-ház és -röpde, az Ázsia- és a Dél-Amerika-ház, az Oroszlánház. Ezen fejlesztések következtében a Szegedi Vadaspark folyamatosan őrizte előkelő helyét a honi állatkertek rangsorában, továbbra is a legkorszerűbbek egyikének számított.
2006-ban bekövetkezett halála után Veprik Róbert, a Vadaspark jelenlegi igazgatója folytatta az intézmény fejlesztését. Az azóta eltelt időszakban, az önkormányzat komoly segítségével, és a látogatók, illetve helyi szponzorok nagylelkű támogatásával, a Természetvédelmi Mentőközpont és Karanténház, az új, korszerű Oktatóközpont és Főbejárat, vagy a Vadaspark legnagyobb épülete, a Szavanna-ház épült fel. Felavatták a Kárpát-medence bemutatót, benne farkas, vidra és aranysakál kifutókkal, madár röpdékkel. A Vadaspark eddigi történetének legnagyobb volumenű fejlesztése volt a Zsiráf-ház, ezt követte a pápaszemes pingvinek, majd a borjúfókák bemutatatása.
Az utóbbi időkben az emlősök mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kaptak a madarak és hüllők a Vadaspark állatainak sorában. Új nagyméretű papagájfajok érkeztek, köztük igazi ritkaságok is, most pedig egy dél-amerikai vízimadár-röpdét avattak, újabb egzotikus különlegességekkel. A skarlát íbiszek szépségükkel nyűgözik le a látogatókat, egyediségükkel pedig a zoológia iránt fogékonyakat.
A röpde mellett egy igazi állatcsoda kapott otthont. A tamandua név egzotikusan hangzik a másik magyar név, a dolmányos hangyász már némi támpontul szolgálhat: vagyis egy újabb fajjal teljesedett ki a Vadaspark vendégízületes gyűjteménye.
Emellett más kisebb, vagy látogatók számára nem látványos, de a Vadaspark működtetéséhez fontos beruházások is történtek, a trágyatároló építésétől a külső kerítés átépítéséig. Az elmúlt 12 évben közel 1 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások a Vadasparkban.
Sokáig évente kb. 100 ezer látogatója volt az állatkertnek, 2004 óta ez a szám folyamatosan növekszik: 2008-ban már a 171 ezret is meghaladta, 2012-ben pedig már a 200 ezret is megközelítette.
Az állatgyűjtemény növekedése ugyanis számottevő volt, míg 2008-ban még 130 faj 400 egyedét, 2014-ben már közel 200 faj, illetve alfaj 1400 egyedét tartja nyilván a Vadaspark.
{phocagallery view=category|categoryid=95|limitstart=0|limitcount=0|imageshadow=shadow1|detail=5}