Ügyfél elégedettség mérés a szexuális és nemi kisebbséghez tartozó szegedi lakosok részére

Az egyenlő bánásmód követelménye akkor sérül, vagyis akkor valósul meg hátrányos megkülönböztetés (idegen szóval: diszkrimináció), ha egy személyt vagy csoportot valamilyen védett tulajdonsága miatt ér hátrány. A hátrányos megkülönböztetés pontos fogalmát, a védett tulajdonságok körét az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény határozza meg.
Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, szexuális irányultsága, nemi identitása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.
Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely egyes védett tulajdonságokkal (pl. nemi identitás) rendelkező személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.

A hátrányos megkülönböztetésnek három fő fajtáját különböztetjük meg.
Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek valamely védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.

Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely bizonyos tulajdonságok alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönít.
Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.

Minden olyan, másik személy ellen irányuló cselekmény, amely alkalmas az adott személy emberi méltóságának megsértésére, pl. rágalmazás, becsületsértés, magánlaksértés, kegyeletsértés, a kiszolgáltatott személy megalázása, a levéltitok, illetve magántitok megsértése. Az emberi méltóság olyan sajátos jog, amely alapján minden ember követelheti emberi mivoltának elismerését, ennek tiszteletben tartását.

Személyes adatnak minősül bármely meghatározott, azonosított vagy azonosítható természetes személlyel kapcsolatba hozható adat és az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adatokkal való visszaélés akkor valósul meg, ha haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva a személyes adatok kezelése jogosulatlanul, vagy a céltól eltérően történik, vagy ha az adatok kezelésére jogosult az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja.